Azt hiszem, korábban említettem már a mélyvíztől való borzasztó félelmemet. Éppen ezért mindig is nagyra tartottam azokat az embereket, akik a munkájuk során valamilyen módon érintkeznek a természet ezen számomra rettentően félelmetes erejével.
Ott vannak például a vízimentők, akár itthon is, de az óceánok partján meg aztán pláne sőt, akik nap, mint nap belevetik magukat a habokba, ha menni kell. Nem érdekli őket, hogy jön-e a cápa, biztos emlékeztek, szegény Jill is hogy halt meg a Baywatchban jó sok évvel ezelőtt… Csak az érdekli őket, hogy rajtunk segítsenek és minket biztonságban tudjanak. Vagy ott vannak például a parti őrség tagjai, akik hajóval, helikopterrel és persze kiváló búvárokkal és vízimentőkkel jönnek, ha baj van. Egészen elképesztő volt látni a Hullámtörőket még 2006-ban Asthon Kutcherrel és Kevin Costnerrel. A film gyakorlatilag végigkíséri a parti őrség különleges vízimentőinek kiképzését és azt is megmutatja, hogy milyen jellegű bevetéseik vannak. Hihetetlen, hogy milyen önfeláldozó emberek vannak, akik ezt választják hivatásul. Hasonló volt a Viharlovagok is, csak ott egy régebbi, igaz történetet dolgoztak fel, ahol a parti őrség hajóval vágott neki a háborgó óceánnak, hogy kihozzon egy hajótörött tankerhajó legénységet és végül sikerült is nekik, elképesztő volt. Legalább ilyen földöntúli erővel bírnak a szememben a mentőbúvárok, akik mások keresésére adják fejüket, még akkor is, ha teljesen biztos, hogy csak holtakat találhatnak. Hogy milyen nehéz és kitett a szerepük sajnos nagyon jól mutatta a közelmúltban a Dunán történt hajós baleset, ahol a folyó elképesztő sodrása miatt sokáig nem tudtak lemerülni.
És persze vannak olyanok is, akik a víz jelenlétében plusz izgalmat találnak és azért választanak egy adott hivatást. Nagyon érdekes lehet például a víz alatti hegesztők munkája. Bizony, ilyen is létezik! Olajkutak csővezetékeit, gázvezetékeket, hajókat, tartályokat, különböző szerkezeteket mind-mind a víz alatti hegesztők szerelnek és javítanak. Nem elég tehát, hogy a hegesztésben profinak kell lenniük, ráadásként tapasztalt ipari búvárnak is kell lenniük, ha élve meg akarják úszni a feladatot. Nyílt vízben folyamatosan ki vannak téve a természet erőinek, mint az áramlatok és az állatok, minden egyéb esetben pedig ott van az áramütés és a nyomásváltozásból adódó betegségek veszélye. Nem véletlen persze, hogy rendkívül jól fizető állásról van szó, ugyanakkor a világ egyik legveszélyesebb munkája is egyben.
De vajon hogyan tudnak lenn hegeszteni? Ott van mindig velük egy co2 palack és kész? Nyilván nem pontosan erről van szó. Az alapeljárások nagyon hasonlók, hiszen a víz alatt is a leggyakrabban valamilyen ívhegesztő technikát alkalmaznak, amikor is a hegesztőpálca és a hegesztendő fém között elektromos ív jön létre. Ehhez természetesen speciális felszerelésre van szükség, mind a ruházatot, mind pedig a berendezéseket illetően. A hegesztőpálcán például vízálló flux bevonatnak kell lennie, különben a hegesztőt az ívkisülés pillanatától kezdve áramütés érné.
Mennyivel barátságosabb körülmények között dolgozhatnak a szárazföldi kollégáik. Elvégzik a szükséges képzést, beszerzik a berendezések és már mehet is a munka, nem jön a cápa, nem jönnek medúzák, se a Loch Ness-i szörny. Még csak gázpalackért sem kell elmenniük, hiszen a gázpalackfutár házhoz viszi azt is. Függően attól, hogy milyen eljárással, milyen védőgázzal dolgozunk, minden szóba kerülhető lehetőségre megoldást kaphatunk. Co2 palackból elérhető például 7 literes, 14 literes, 14 literes totya, 27 literes, 40 literes és még 50 literes is. De ha nekünk éppen egy a szén-dioxidtól eltérő gázkeverékre van szükségünk, azt is megtaláljuk, hiszen a kínálatban szerepel még oxigén, acetilén, argon, hélium, nitrogén és corgon is. Ha pedig csak a tűzhelyhez vagy a kerti főzőhöz van szükség gázra, akkor sincs gáz, mert PB gázpalackot is rendelhetünk. Budapesten és környezetében a megrendeléstől számított akár 2-4 órán belül házhoz is hozhatják a palackokat. Érdekes még megfigyelni, hogy függően attól milyen töltetről van szó, az űrmérték mellett valamikor a tömeget, valamikor pedig a térfogatot tüntetik fel, mint mértékegység – mennyiség párost. Ez valószínűleg abból adódhat, hogy bizonyos gázokat, mint például az acetilént is nem gáz halmazállapotban tárolják a palackban, hanem szilárd állapotban. Ennek egyszerű biztonságtechnikai okai vannak: az acetilén kis túlnyomás esetén (pl. feldől a palack) robbanásszerűen elbomlik, vagyis BUMM! Ezért az acetilént valójában acetonban oldják, ezzel pedig egy lyukacsos, porózus, szivacs-szerű anyagot itatnak át és valójában ez fogja a gázpalack töltetét képezni. Minden esetre egy laikus számára érdekes lehet, hogyha az egyiket lehet kilóban mérni, a másikat miért kell köbméterben.
Na és hogy honnan tudhatjuk, biztosan CO2 palackot kaptunk? Nos, egyrészt persze rá lesz írva a címkére, másrészt mindegyik gázfajtának megvan az egyezmények, kötelező és egész világon elfogadott színjelölése, amiről már messziről ordít, mi érkezett. Nem túl rég módosult a szabvány, ezért vannak még átállásból adódó fedések, de alapvetően a palack vállának színe jelöli, hogy mi van benne. Ennek megfelelően ha sötétzöld a palackváll argonról beszélünk, ha barna, akkor héliumról, ha szürke, akkor szén-dioxidról, ha fekete, akkor nitrogénről, ha fehér, akkor oxigénről, ha gesztenyebarna, akkor az előbb emlegetett acetilénről, végül pedig ha kék, akkor dinitrogén-oxidról van szó. Szóval ha mi épp egy co2 palackot várunk, mert nagyon szeretnénk valamit fogyóelektródás védőgázos ívhegeszteni, akkor egy szürke vállú palackra számítsunk, ha pedig más kapnánk, legyünk résen.
És miért kellenek egyáltalán ezek a gázok? Ahhoz, hogy tökéletes varratot kapjunk a lehető legrövidebb idő alatt, ami a mai rohanó világban igencsak fontos, minden paraméterünknek tökéletesen stimmelnie kell. Ez pedig nem csak a hegesztőgép beállításaira, a megválasztott alapanyagokra és emberi tényezőre, de épp úgy a védőgázokra is vonatkozik. Nem csoda, hiszen a védőgázok számtalan hegesztés szempontjából kulcsparamétert befolyásolnak, mint például az anyagátmenet módját, az ívgyújtás és az ívstabilitást, a beolvadás profilját, alakját, mélységét, minőségét, a kötés kémiai összetételét, a varrat alakját, a hőbevitelt, az olvadék viszkozitását, illetve a hegesztés során létrejövő fröcskölést. Ennek megfelelően mindig a hegesztési eljáráshoz, a körülményekhez, anyagminőséghez és anyagvastagsághoz, atmoszférához és persze a hegesztési pozícióhoz szükséges védőgázt választani. De ezt már tényleg elég a profikra hagyni. Egy jó gázpalackfutár megold mindent, legyen szó co2 palackról, argonról, oxigénről, nitrogénről, acetilénről vagy héliumról.
A lényeg, hogy nagyon becsülöm mind-mind ezeket az embereket, hiszen számomra csupa elérhetetlen dolgot visznek véghez, mindegy, hogy a víz alatt vagy épp a víz felett, én biztosan nem mernék folyamatosan ilyen áramütés veszélyben dolgozni. Nekem ők valahol ugyanolyan mindennapi hősök, mint a tűzoltók és mentősök, csak épp nem közvetlen értünk kockáztatják az életüket, hanem a mi életünk könnyebbé tételéért és kényelméért. Ez is igen dicséretes és tiszteletre méltó dolog.